Megbocsátás – Elengedés – Továbblépés

“Oly sok éve történt, de még mindig tisztán emlékszem rá“…”még mindig ott fáj a szívemben, ahogy elhagyott és becsapott“…”régen megbocsátottam már neki, de el nem felejtem, hogy ő ilyen gazember“…és még folytathatnám a gyakran mondott mondatokat, melyek arról tanúskodnak, hogy a fájdalom feldúlta lelkünket és máig nem tudtunk igazából továbblépni a múltbéli sérelmeken. Ehhez a döntés, választás és elengedés, valamint nagylelkű felejtés szükséges. Miért is? Erről és a megbocsátás valódi mibenlétéről szó a mai írásom.

Mi a megbocsátás?

A megbocsátás egy döntéssel kezdődök, eldöntöd, hogy elengeded a múltadat, a benne Téged ért sérelmeket és tovább lépsz az életedben. Felszabadítod saját magad a múlt béklyói alól, annak újra és újra felsejlő árnyai alól.

Bár vannak, akik a megbocsátást a gyengeség jeleként értékelik, voltaképpen ez sokkal inkább az erő jele. A megbocsátás folyamatában erőt és szabadságot adsz önmagadnak. A fájdalomhoz, sértettséghez vagy a gyűlölethez, keserűséghez való ragaszkodásunk valójában nekünk árt igazán. A másik ember, akihez a negatív megélésünk kapcsolódott szabadon járkál, néha mit sem sejtve arról, hogy mi mit érzünk, min mentünk keresztül. Sok esetben saját magunk éljük át a poklokat újra és újra lepörgetve a fájdalmas történéseket, megérkezve a kiszolgáltatottságba, a magárahagyottságba, kihasználtságba vagy más olyan érzelembe, amely a megbántódottságunk személyes megélésének szokásos módja. A saját korábbi negatív érzéseink, fel nemdolgozott  fájdalmunk a fájdalomtestünk részévé válik és minduntalan feléled, ha hasonló negatív mintázatokkal találkozik.

Fájdalom nyelvek

Ahogy szeretet nyelveket megkülönböztetünk, szerintem vannak fájdalom nyelvek is. Mindannyian más és más módon éljük meg és fejezzük ki fájdalmunkat. Ezekről bővebben a Megbocsátás-Elengedés -Továbblépés ESTen november 6-án>>>.

Elszakadás a fájdalomtól – továbblépés a megbocsátás felé

Az első döntés után, mely szerint tovább akarunk lépni és megszakítjuk az ismétlődő fájdalomköreinket, a következő lépés, amit meg kell értsünk az, hogy mindaz, ami történt a múltunkban az egyszer és mindenkorra megtörtént. A múltat nem tudjuk megváltoztatni, az abban történtek már megtörténtek. Ami felett viszont nagyon is van hatalmunk az az, hogy a történést és a tapasztalást a múltunk részeként elfogadjuk. Nem gondoljuk át újfent, nem gondoljuk át, hogy mi lett volna, ha ez vagy az történik. Helyette a történéseket a múltunk részeként magunkhoz öleljük. Végérvényesen a múltba helyezzük és nem hurcibáljuk állandóan a jelenünkbe. Elfogadjuk, hogy a múltban történt és mi már nem éljük – és nem is akarjuk többé – a múltunkat élni. A megbocsátás ilyen módon a megengedés és elengedés.

Megengedés és elengedés

Megengeded, hogy ami volt az a múltban maradjon. De azt is megengeded magadnak, hogy abból továbbléphess. A múltadat és a történés negatív tapasztalatához való ragaszkodást elengeded, így elengedheted a programozottan, szokásszerű elvárásként érkező előfeltevést, hogy a múlt ismétlődni fog Veled. Megengeded magadnak, hogy más módon történjen a jelen, mint ahogy az a múlt könyvében megíratott. A múlt forgatókönyve helyett, új színpadot, új jelmezeket, új színészeket és legfőképpen új történetet választasz magadnak! A megbocsátás egy választás része. Választhatsz a között, hogy a régi lemezt játszod újra vagy felteszel valami újat.

Honnan tudod, hogy valóban megbocsátottál már?

Ez egyszerűbb mint gondolnád. Ameddig a múlt fájdalmát felidézed, negatív érzelmi töltéssel gondolsz a másik emberre vagy akár önmagadra, addig a megbocsátásod nem volt teljes. Ha tehát a múltad egy részére gondolva fájdalmat élsz át, akkor az még nincs a helyén benned, még nem engedted magad továbblépni belőle.

Megbocsátani úgy is lehet, ha nincs ott a másik ember

Sokan arról panaszkodnak kezelések során, hogy azért nem bocsátottak még meg  valakinek, mert az illető nem elérhető, nem lehetséges a találkozás. A jó hírem, az, hogy a megbocsátás benned zajlik. Te vagy az, aki meghozod a döntést, hogy továbblépsz. Te vagy az, aki azt választod, hogy új történetet, új valóságot teremtesz. Te vagy az, akiben mindez végbemegy és a folyamat minden része végbemenet a másik fél nélkül. Természetesen hasznos és jó lehet, ha a megbocsátást ki tudod mondani a másik félnek is és ezzel új dimenzióba helyezheted a közös múltatokat, jeleneteket és jövőtöket. De nem feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a folyamat teljes legyen benned. Te vagy az, aki fájt és te vagy az, akiben újra pörög a múlt. Biztosan Te is ismered az érzést, amikor a Téged megbántó fél már százszor bocsánatot kért, de benned még mindig ottragadt a fájdalom. Jó, ha a másik fél eljut odáig, hogy felismeri tettei következményeit és az is jó, ha ezt kifejezi. De ez az ő része, nem a tiéd. Neked elsősorban az a dolgod, hogy a magad részét megcselekedd, a magad fájdalmát elengedd, őt és az általa okozott fájdalmat elengedd.

Megbocsátom, de nem felejtem!

Gyakran hallom ezt a mondatot és bár érzem a mögötte megbúvó fájdalmat, együtt tudok érezni kimondójával, mégsem értek egyet. A felejtés óriási ajándékot hozhat nekünk és annak, akinek megbocsátottunk. Amíg nem borítunk fátylat a múltra – feldolgozása és elgyászolása után – addig felejteni sem tudunk. Aki azt mondja megbocsátott, de nem felejt, abban még mindig vannak fájdalmak és főleg félelem. Aki nem felejt, az megjegyzi, hogy kitől mit kapott. Akitől rosszat kapott, attól rosszra is számít a jövőben is. Így őt saját magát is rabságban tartja, a múlt börtönében. Mindannyian változunk, mindannyian képesek lehetünk másként cselekedni. Ugyanakkor, ha a környezetünk ugyanazt a rosszat várja tőlünk, akkor nehezebb dolgunk lesz. Minél jobban akarunk bizonyítani, annál jobban fog védekezni a másik fél és annál jobban ragaszkodik a saját “lezárásához”. Lezárásához, azaz ahhoz a döntéséhez, amikor egy negatív esemény után előre eldöntötte, hogy a későbbiekben is csak hasonlóan negatív megtapasztaláshoz vihetjük őt el.

Felejts nagylelkűen! – Láss túl a fájdalmakon!

A megbocsátás köre akkor teljesedik be, amikor el is tudod felejteni a másiknak egy bizonyos tettét. Nagylelkűen megengeded ezzel önmagadnak és a másiknak, hogy a jövő másként alakuljon. Hasonlóképpen mint egy szeretetteljes anya teszi a többször rosszaságon kapott gyermekével. Még ha emlékszik is később  a huncutságokra, akkor is azokat meleg, szeretetteli mosollyal tartja az emlékezetében. A teljes megbocsátással hozol egy döntést, mégpedig azt, hogy hajlandó vagy a másik ember úgy látni, amilyen a fájdalmai nélkül lenne.

Amikor fájdalmat okozunk okkal vagy ok nélkül, igen gyakran azt azért tesszük, mert nem látunk túl a saját fájdalmunkon, nem lépünk ki a fájdalomtestünk árnyékából. Ha hajlandó vagy önmagadat és a másik embert a fájdalomtestén túl is látni, legteljesebb önvalójában ragyogni – vagy legalábbis annak képességét “megszavazni” neki, akkor van esélyed kilépni a játszmából.

A megbántottak-megbántott / megbántottam-megbántódott játszma az egyik legerőteljesebb dráma, amit sajnos még nem unt meg az emberiség. Remélem, hogy Te igen és kívánom, hogy tudd önmagadat és a másik ember kerek egésznek látni, a fájdalmain és “kicsinységein” túl látni, érzékelni és szeretni.

A megbocsátás a szeretet útja

Valójában soha nem tudunk másokat kontrollálni, vagy a viselkedésüket megváltoztatni.  Viszont megválaszthatjuk, hogyan kommunikálunk és viselkedünk velük mi magunk. Megválaszthatjuk, hogy kit mennyire engedünk be az életünkbe és a szívünkbe, de dönthetünk úgy is, hogy szívünk teljes szeretetével védjük meg magunkat. Ez nem jelenti azt, hogy kihasználhatók lennénk, sőt azt sem, hogy megengednénk, hogy átgázoljanak rajtunk. Már csak azért sem, mert erő kell a szeretethez is, erő kell a megbocsátáshoz és erő kell a felejtéshez is. Belső erő, ami önmagunk és társaink elfogadásából származik, egy teljesebb látásmódból, ami a szív látása és a lélek bölcsessége. Még, ha azt is választjuk, hogy a másik embernek egy korábbi tettét el nem felejtjük, választhatjuk, hogy neki megbocsátunk mint embernek. A lélek látás ereje és bölcsessége, mellyel megengedjük önmagunknak és egymásnak, hogy egymással kölcsönhatásban tapasztaljunk. Előjel nélkül…tapasztaljunk és fejlődjünk általa. Mindezek miatt a megbocsátás a szeretet útja – önmagunké és embertársainké. Kívánom Neked ezt az erőt!

***

Ajánlott program a témában:

Megbocsátás – Elengedés -Továbblépés Est

November 6, kedd este 19:00-kb.21:30

Az elmúlás arról tanít bennünket, hogy tovább tudjunk lépni. Ezen az estén a megbocsátáson, elbocsátáson keresztül érkezünk  az elengedésbe, mely elvisz  bennünket oda, hogy képesek legyünk tovább lépni. Tovább lépni, azaz tovább engedni magunkat a múlt rabságából, egy belső megbékélésben nyugvó jelenbe érkezve, ezzel egy ragyogóbb jövőt engedélyezve magunknak. Témák, melyekkel foglalkozunk:

• szakítás, válás okozta fájdalom elengedése
• szeretett személy elvesztése okozta fájdalmak feldolgozása
• az elmúlás szeretetteljes magunkhoz ölelése

A program Budapesten az Erzsébet krt. 58. -ban lesz, ára 3500Ft. 

A szokásos kedvezmények élnek, tehát  pároknak és családtagoknak 3000Ft-3000Ft a díjuk. Ha olyasvalakit hozol, aki még nem járt nálam programon, akkor mindkettőtöknek 500Ft kedvezmény az ajándéka.

Jelentkezés:

Limitált résztvevői szám, bejelentkezés szükséges, küldd az “elengedés” szót a noionmegvalositas KUKAC gmail.com címemre!

Távoktató program most is lesz, azaz 3500Ft-ért a tiéd lehet az előadás, a meditáció és a szertartás hangfelvétele. Mindezeket zárt oldalon hallgathatod, ahonnan le is tudod majd tölteni magadnak. Ezt szintén levélben kérheted.

Bővebben a programról itt olvashatsz:

Megbocsátás-Elengedés -Továbblépés EST>>>

Amit ezen a napon teszünk együtt, az megváltoztatja a világunkat. Ha nem tudsz jönni, csendes elmélyedésben magad is elmondhatod ezen sorokat. A sorokat, melyek a Személyiség Integrációs Tréningek>>> lényegét adják:

Szeretettel és fénnyel, kívánom a felszabadulást hozó megbocsátást, az elengedésből érkező biztonságot, az önmagadra találás erejét és a továbblépés örömét!
Pozsgai Nikoletta
kineziológus, életmód tanácsadó- és terapeuta
noionmegvalositas.hu
www.kineziologiakezeles.hu