Ha régóta nagy érzelmi vagy idegi nyomás alatt élünk, és úgy érezzük, kedélyállapotunk és teljesítőképességünk már nem a régi, érdemes megismerkednünk a stressz fogalmával részletesebben, illetve a stresszből fakadó betegségekkel, és azok külső-belső kezelési módjaival.
Mi a stressz?
A stressz a szervezet reakciója egy szokatlannak, veszélyesnek vagy ismeretlennek tűnő ingerre: riadókészültségbe helyezkedünk, és az ösztöneink megpróbálják eldönteni, hogy felvegyük-e a harcot vagy meneküljünk. A pozitív stressz izgalmat, a negatív inkább idegességet okoz, bár a tünetek hasonlóak. A vészhelyzet érzése miatt feszültség alakul ki, a vegetatív idegrendszer aktívvá válik.
A stressz fajtái
A leggyakoribb stresszt kiváltó tényezőket, azaz stresszorokat a következő csoportokba sorolhatjuk:
– Környezeti stressz: ezen belül léteznek közvetlen okok, mint a zaj, környezetszennyezés, hőség, riasztó hírek, házomlás, baleset stb., valamint közvetett okok, amikor a félelem nem annyira megalapozott, csak tudattalan reakció.
– Szociális stressz: ez az emberekkel való érintkezés következményeként jön létre, kényszerű szituációk eredménye, tömeg vagy magány hatása, társadalmi nyomás, de ide tartozik a függőséget okozó szerek hatása is.
– Egyéni stressz: ide sorolhatók általában a kapcsolatok krízisei, súlyos élethelyzetek, anyagi problémák, válságok, lelki traumák, fizikai megerőltetés, válás, baleset, haláleset, szülés, fájdalom, félelem, fóbia, betegség, de akár az unalom is.
– Munkahelyi stressz: bármilyen káros munkakörülmény hosszas fennállása, esetleg a járulékos munka (többi műszak, házimunka stb.) pluszterhe.
Tipp:
A stressz okairól érdemes saját egyéni listát készítenünk, hiszen mi magunk tudjuk legjobban, mi hogyan hat ránk, és gyakran önmagunknak is időre van szükségünk, hogy felismerjük az idegességet, szorongást, depressziót okozó tényezőket az életünkben.
Milyen betegségek fakadhatnak a krónikus stresszből?
Ha tartósan fennáll a romboló hatású stressz, először funkcionális (működésbeli) rendellenességek alakulhatnak ki, amelyek idővel átcsaphatnak fizikális elváltozásokba, bár ezek önmagukban is jelentkezhetnek.
A legjellemzőbbek a következők:
– az immunrendszer legyengülése (allergia, asztma, daganatok)
– migrén
– szív- és érrendszeri megbetegedések
– nemi betegségek, PMS (premenstruációs szindróma), meddőség, merevedési zavar
– gyomorbaj, fekély, emésztési rendellenesség, IBS (irritábilis bél szindróma), fekély, bélgyulladás, kóros hízás vagy fogyás
– izomgörcsök, ízületi megbetegedések
– alvászavarok
– szorongás, ingerültség, kedélybetegség
– függőség, szenvedélybetegség (alkohol, nikotin, gyógyszer, drog)
– pánikzavar
– depresszió
Hatékony módszerek és eszközök a stresszel való megbirkózáshoz
A pszichoterápiában legtöbbször használt módszerek a pihenést és regenerációt szolgáló relaxáció, autogén tréning, valamint a személyiség konfliktus-feldolgozó képességére ható tudatos, feltáró és átalakító technikák. A relaxáció azért nagyon fontos, mert egyfajta tűzoltás: segítségével oldható az a feszültség, ami miatt nem látjuk a kiutat, és nem tudunk ráhangolódni saját belső tisztánlátásunkra. Rendszerint életmódváltásra is buzdítanak minket a szakemberek. Ennek része a megfelelő táplálkozás, a rendszeres mozgás, a hobbi, a munkahelyi stressz semlegesítése, az emberi kapcsolatok normalizálása, valamint és a természettel való kapcsolat fenntartása. A testmozgás hozzájárul az idegrendszer normális működéséhez, így elengedhetetlen a stressz leküzdéséhez.
***
Heinisch Mónika cikke
http://andalodo.hu
