Kevés olyan jeles nap van, amelyhez annyi szokás, hiedelem, jóslás, babona kapcsolódna, mind december 13-i, Luca naphoz.
A néphiedelemben kétféle Lucát ismer: a jóságos és a gonosz Lucát. Bár inkább a negatívabb, sötét-Luca-kép az ismertebb. Ami azért is furcsa, mert maga a Luca név jelentése fényhozó, fényben járó.
Luca napját alkalmasnak tartották termékenység varázslására, házasság-, halál- és időjóslásra, vagy bizonyos női munkák tiltására. Például a házhoz érkező első látogatóból a várható állatszaporulatot jósolták meg. Ugyanis, ha Luca reggelén férfi lép a házba, bika fog születni, ha pedig nőlátogató érkezik, üsző.
Luca napját az egész magyar nyelvterületen “gonoszjáró” napnak tartották, ezért mindenütt védekeztek a boszorkányok ellen. Fokhagymával dörzsölték be az állatok fejét, az ólak ajtajára keresztet rajzoltak, hamut szórtak a kapuk elé, lefekvés előtt fokhagymás kenyeret ettek, hogy szagával elriasszák a gonosz szellemeket, és elzárták a seprűket, nehogy azon nyargalásszanak a boszorkányok.
Magyarországon Luca-napon a család minden tagjának sütnek egy lucapogácsát, és egyikbe pénzdarabot rejtenek el. Aki ráharap, szerencsés lesz.
Az egyik legjobban elterjedt szokás Luca székének elkészítése, melyet egyes helyeken 13, más helyeken pedig 9 különböző fából faragnak, és karácsonyig minden nap csinálni kell valamit a széken. Karácsony napján pedig az éjféli misén erre a székre felállva lehet megpillantani a boszorkányokat, akik ökör-, tehénszarvat, vagy szarvasagancsot viselnek a fejükön, a szarvaik között pedig tollakat (a Levegő Úrnőjének egyik jelképét). A keresztút szintén lehetséges boszorkány-felismerő helynek számít, itt is rá lehetett állni Luca székére és figyelni a szarvas-tollas boszorkányokat.
Karácsonykor Luca székére felállva – a templomba csempészve – megláthatjuk a boszorkányt a hagyomány szerint. A székre állás ugyanakkor szimbolikusan megmutatja a jövőt, ráláthatunk életünkre felülnézetből. Az új megvilágítás hozzásegíthet bennünket egy jobb jövő eléréséhez, megteremtéséhez a jövő évben. A templom ma sokkal inkább jelentsen belső templomot, melyben igazán belül, saját belső lelkiségünkben láthatunk rá életünkre.
A Luca-hagyományok eredetét tekintve, 1780-ben említik először egy a keresztény hitre tért szép fiatal leány kapcsán, aki szüzességet fogadott, hogy életét Krisztusnak szentelhesse, majd mártírhalált halt hitéért. Példamutató tisztasága és alázatos élete folytán nevét a fény (lux) szóval is kapcsolatba hozták.
Látható, hogy Luca kapcsán erőteljes a kettősség, hol sötét erőket, gonosz boszorkányokat kapcsolnak hozzá, hol pedig a fényt hozó, példamutató és tisztességes, szeretetteljes oldaláról ismerhetjük meg Lucát. Így van ez, mindennek, amiről ember véleményt alkot. Ugyanaz a történés az egyiknek jó emlékek sorát eleveníti fel, a mások embernek hátborzongató már a puszta gondolat is.
Számomra az a tanulság, hogy nincs jó vagy rossz… tapasztalások vannak, melyeket mi teszünk ilyenné vagy olyanná. Mi választunk tehát, hogy mit szeretnénk megélni, mire szeretnénk emlékezni az életünkből és főleg, hogy mit akarunk megtapasztalni.
Gondold át a polaritás természetét!
A poláris tapasztalás világában mindennek megvan az ellentettje, egyik sem létezik a másik nélkül, s az egyik kiváltja a másikat. A polaritás megtapasztalása lehetőséget ad nekünk arra, hogy megkülönböztessünk és szétválasszunk, s ezáltal a dolgok egyediségét megértsük. Ugyanakkor amint bármelyik szélsőséggel azonosítjuk magunkat megéljük a szétválasztottságot, elkülönültséget az egységből. Ezen tapasztalás, mely az elméé, bár fontos a fejlődésünk szempontjából, leginkább az elkülönültség meghaladását és az újbóli egységberendezést szolgálja.
A polaritás, a fényben jelen lévő világos és sötét a kettősséget mutatja meg, ezáltal segít a FÉNYre figyelnünk, mely magában öleli mindét minőséget. Legyen Luca tanítása lehetőség, melyben a polaritás nem a szétválasztottságot erősíti többé bennünk, hanem az ellentéteket együtt magába foglaló isteni FÉNY minőséget, melyet a mi földi síkunkon a szív bölcsessége jelképez.
Szeressük eggyé az ellentéteket és az elkülönülteket…magunkban és a külvilágban is.
