Karácsonykor összejön a család és mindenki hozza a maga “batyuját”
Ünnep alkalmával és különösen karácsony kapcsán hagyományosan összejönnek a családok. Vágyunk arra, hogy együtt legyünk és, ha hosszabb idő eltelt a találkozások között, akkor talán meg is szépültek a kapcsolatok, együtt töltött percek. De a magam részéről azt is tudom, hogy nem mindig leányálom a családi nagy találkozás. Ilyenkor újra eszünkbe jut egy-egy szép élményünk az ünnephez kapcsolódóan, de a közös együttlétek hozzák magukkal a konfliktusokat is. A ‘ki, mit gondol és mit mond’, ‘miért így és nem úgy éli az életét’ megjegyzések, az ‘ezt a nagymama máshogy csinálta’ és még sorolhatnám, kinél mi van a családi tarsolyban.
Nézd meg mit tettek a szüleid a Te batyudba…és mi van még mindig benne:)
Szerintem nagyon jó, ha a családi találkozásokat felhasználjuk arra is, hogy egy kis önismereti munkát végezzünk magunkon. A legtisztább tükröt a szüleink és gyermekeink tartják nekünk. Néha volt már úgy, hogy úgy éreztem milyen “jó” vagyok, mennyit dolgoztam magamon, ‘hú, én már ezen és ezen is túl vagyok,’ ‘neki-és neki is megbocsátottam’ stb. Aztán jött egy jó kis családi találkozó és ott volt a tükör. Megláttam, hogy hoppá még mindig ilyen szépen játszmába tud vinni az illető, hohó, még minidig a tőle olyan jól elsajátított mintát követem…és ezt még mindig mennyire utálom…magamban:)
“Én majd jobban csinálom”
Gyerekként szerintem mindannyian úgy voltunk, hogy ezt meg azt biztosan nem így fogjuk csinálni mint a szüleink. Aztán pár év múlva rájöttünk, hogy dettó ugyanazt csináljuk.Ebből számtalan belső konfliktus és negatív érzés fakad, önmagunk felé is. Ha mégsem sikerült úgymond jobban csinálnunk, nekünk sem sikerült az, ami a szüleinknek sem (pl. a párkapcsolat felemelése és a család egyben tartása). Kudarcélményt élhetünk meg, ezzel csalódottság, keserűség érzés is keveredhet, de ott lehet a düh, a harag, a másik okolása.
Azért írom mindezt most, hogy legyen időd felkészülni arra, hogy ha bármi ilyen történik veled-benned az ünnep során (és bármikor máskor is:), akkor tudd, hogy minden rendben van veled.
Az elakadásaink okait a szüleink felénk fordított tükrében látjuk meg!
Életünkben az elakadásaink legtöbbjét a szüleinktől tanult viselkedésünk, a vélt igazságok és a mi életünkben nem működő hitrendszerek, röviden belső programok okozzák. A maradékot pedig az okozza, hogy harcolunk a szüleink sorsa ellen. Önmagunkban lehet, hogy elítéltük azt, ahogyan a szüleink /nagyszüleink cselekedtek, amit mondtak vagy amit gondoltak.
A nagyszüleink és a szüleink azonban bennünk tovább élnek, ezért mindez belső konfliktushoz vezet. Gyakorlatilag ilyenkor önmagunkkal állunk szemben. Azzal amit genetikailag hoztunk, az anyatejjel szívtunk magunkba, és amit láttunk hallottunk a személyiségünk alapzatába beépült. A részünk. Ezáltal, ha a szüleink viselkedésére, életvezetésére haragszunk, azzal kapcsolatban ítéletet mondunk, akkor voltaképpen a saját részünket ítéljük el és zárjuk ki magunkból. Mindezek az érzelmek blokkolódását, elfojtását okozzák. Lásd bővebben: Érzelmi elfojtások, maszkok helyett: Valóság!>>>
Rendben, de akkor merre tovább?
Az irány, amelybe érdemes továbblépni az, hogy mindazt, amit a szüleid képviselnek elfogadod a múltad és önmagad részeként. Nem tudod megtagadni, hiába is igyekszel. Minél inkább ki akarod tépni magadból a gyökereidet, annál inkább elveszed magadtól a szárnyalás lehetőségét.
Az elfogadás lényege, hogy elfogadod a részedként mindazt, ami hozzájuk és ezáltal hozzád tartozik . Azonban itt fontos, hogy menj tovább! Ha elfogadod a szüleidet, mélyebben önelfogadás lesz a jutalmad. A negatív érzelmek, mint a sajnálat, szánalom, meg -és elítélés, harag, neheztelés, bánat, csalódottság stb. elengedésre várnak. Az ELFOGADÁS az én olvasatomban ELENGEDÉST jelent. Azaz megnyugszom abban, ami volt. Elfogadom azt úgy ahogy volt, és elengedem a hozzá kapcsolódó negatív tartalmakat.
A múltat nem tudjuk megváltoztatni, de az azzal kapcsolatos vélekedéseinket igen! A történést magát nem vehetjük el egy ember emlékezetéből, de az ahhoz kapcsolódó negatív érzéseket semlegesíthetjük (ezt csinálom a kineziológiai kezeléseken:), a kapcsolódó stresszeket oldhatjuk és ezáltal felszabadíthatjuk a jövőnket!
A Tanú gyakorlata
Annyit javaslok, hogy az elkövetkező napokban egy kicsit húzódj vissza és figyeld meg mi történik körülötted és közben benned. Légy a tanúja mindannak, ami történik. Ezzel a jelenben tudsz maradni, de mégsem vonódsz bele a történésekbe, konfliktusokba. A lényeg, hogy kezd el figyelni mi zajlik a terített asztalnál. Kinek mi a családban elfoglalt helye (pl. hol terítenek neki az asztalnál), ki főz, ki készít elő mindent, segítenek-e neki a többiek, hogyan zajlik maga az étkezés, mi történik előtte, közben és utána.
Csak figyelj és jegyzetelj magadban. Analógiákat keresni önmagadban vagy a következtetéseket levonni ráérsz később is, nyugodtan, tisztes távolságból és főleg ítéletmentesen, elfogadóan. Hiszen olyan ez az egész mintha a részeid elevenednének meg előtted a “színpadon”.
Aztán az ünnep után elmélkedhetsz, és bogozhatod a szálakat, ha még kell. De az is lehet, hogy már a puszta gondolatminták és viselkedésminták felismerése – azaz, hogy kitől örökölted:) – is segít oldani benned a feszültséget.
Amit még egyedül meg tudsz tenni az a megfigyelés, mintafelismerés, analógiapárok feltárása és “kilégzése”, elengedése. Ha nem oldódik, akkor érdemes tovább lépni és végleg feloldani külső segítséggel. Ha nem boldogulsz és segítségre van szükséged, akkor kineziológiával, az egyéni vagy a csoportos Személyiség Integrációs Terápia-és Tréning>>> módszerrel folytathatjuk és végleg kifésülhetjük az összegubancolódott szálakat.
***
Tipp:
Ha szeretnél egy jó kis kezdő felismeréssort, akkor ajánlom számodra a női önszabotálásról készített kutatás videóit és az önszabotálás tesztjét, hogy megtudd Te milyen mértékben szabotálod kiteljesedésed, sikereid és belső békéd:
Teszteld magad itt és most: Te milyen mértékben szabotálod magad?>>>
A Női Önmegvalósítás Kincsestár kutatás videói a női önszabotálás témában:
Vajon, mi nők, miért nem éljük álmaink életét? (A Női Önmegvalósítás Kincsestár 2 éves kutatásának összegzése 1.rész)>>>
Mi nők, miért nem éljük azt az életet, amit szeretnénk? (kutatás összegzés 2.rész)>>>
Mi NŐK, miért nem éljük vágyaink életét? 3.része, a 3. legfőbb ok az önszabotálásra a nők körében>>>
Mi Nők, miért nem éljük álmaink életét? 4. rész>>>
Mi Nők, miért nem éljük álmaink életét? kutatásösszegzés 5. rész>>>
