A hétvégén kertészkedés kapcsán nagy ültetőprogramba kezdtünk kisfiammal. Mindig nagyon élvezi és várja, hogy a földet lapátolja, a palántákat elültesse. Most is így történt, és a szokásos kérdése sem maradt el: reggel szaladt megnézni, hogy már lehet-e epret enni:) Azért kell még párat aludni míg a kiültetett eperpalánták gyümölcsöt hoznak:)
– “Jó Anyuci, várunk…de mit csináljunk, hogy gyorsabban nőjenek?” – kérdezte.
– “Gondozhatjuk és szeretgethetjük” -válaszoltam, “és, ha ÉgAnyácska nem locsolja a kertedet, Te mindig meglocsolhatod.”
Egy pillantás a felhőkre, nem, ma nem fog esni… és már szaladt is a kis kannájáért, ragyogó arccal hozta a vizet – aminek persze a fele kiloccsant,a hogy szaladt felém:)
– “Meggondozom az eprecskéket szeretet-vízzel”- mondta egy szuszra és már locsolta is a palántákat., aztán meg szólt a napocskának, hogy no, akkor most már süssön, mert ő is kell azért, hogy jó édes, napfényízű legyen az eper.
– “Én locsolom Anyucival, Te meg melengeted majd, jó?”– beszélte le a nappal, hogy kinek mi lesz a dolga.
Szeretem és élvezem ezeket a pillanatokat. Elgondolkodtatnak és a középpontomban tartanak. A szó szoros értelmében hétköznapi események, de mégis minden bennük van, ami kell: együttlét, közös öröm-megélés, élet-tanítások bölcselkedés nélkül.
A pillanatban kinyíló élet-tanítások
Mi kell a fejlődéshez? Jó táptalaj, a magok elvetése, a várakozás és vele kinek-kinek a saját dolgának elvégzése. Te is megteszed, ami a Tiéd és mindenki más is. Nincs ez másként a terveinkkel, vágyainkkal, életünkkel. Mi is meg kell tegyük a magunkét, de meg is kell adjuk a helyet az időnek, az univerzumnak, hogy a maga dolgát megtehesse. …és bizony ilyenkor nincs más dolgunk, mint a hitünkben megmaradva várakozni, amíg valóban ki nem hajtanak a palánták, valóban megjelenik az első gyümölcs, amíg valóban megérik annyira, hogy már le is szedhetjük, meg is ehetjük.
De mit tehetünk mindeközben?
Öntözhetjük az “elvetett magjainkat” és táplálhatjuk a hitünket, hogy kitartsunk benne, amíg kell.
A legnagyszerűbb, hogy a fenti pillanatban az ültetés kapcsán megbeszélhettük minden elem helyét és szerepét a természetben. Az oviban amúgy is – hál’istennek – tematikus hetek keretében a víz elemmel foglalkoznak; otthon is a víznek készítünk házi oltárt.
A vízről írok én is Neked, egy cikksorozatot, melynek első részét ide kattintva már olvashatod is:
Víz Elem 1. rész: A tested-lelked vízért kiált!>>>
Ajánlott kapcsolódó program:
A víz elemével való töltekezésre, a víz nőiségedben betöltött szerepének megértésére és ébresztésére ajánlott program:
Április 4-e szerdán, 19:00-21:30 között A Múzsa Rózsája>>> avagy a Vizek királynője című szakrális nőiség program.
Várlak szeretettel a programon személyesen vagy a hangomon keresztül távoktatásban!
Addig is…mit tegyél a vízzel? Idd, programozd, lubickolj benne, locsolj és táplálj vele: szeresd és szeress vele!:)
Folytatás következik…
A cikksorozat következő részében folytatom a víz elemmel folytatjuk és arra kaphatsz választ, hogy mi is a vízzel való kapcsolatod, mit jelent, ha szereted és mit jelent, ha félsz tőle!
Pozsgai Nikoletta
életvezetési tanácsadó, kineziológus
női önmegvalósítás specialista
noionmegvalositas.hu
***
