Férfi kiteljesedés – avagy a férfi útja, FÉLfiből FÉNYfivá érése

Nagy szónak tűnik ez, hiszen sokan évek, évtizedek óta ízlelgetik, keresik valódi értelmét. De ugyanannyira jelentéktelen és parányi is többeknek, mert vannak szép számmal, akik nem is akarják értelmezni, befogadni. Ez teljesen rendben van így, hiszen nem kell minden szóval jó barátságban lennünk, nem kell, hogy mindennek mondanivalója legyen számunkra. Ez még nem minősít minket, vannak dolgok amiktől érdemes távolságot tartani. Akár ez lehet valami spirituális hókusz-pókusz is, vagy valami misztikus humbug, ami olyan messze áll a férfias racionalitásoktól, a világunk tényeitől, valóságától, hogy figyelmünkre sem méltó, vagy éppen hogy akár veszélyeket is hordozhat számunkra.
Férfi kiteljesedés…

Ez már-már provokatív, mert a férfi erős, tudja mit akar, tesz céljai eléréséért, és nincs szüksége efféle nehezen megfogható fogalmakra az életében. Ez különben is valami női dolog lehet, hiszen közülük annyian próbálják a gyengeségüket spirituális és ezoterikus utakon járva leplezni. Egy férfias férfi nem hisz az efféle önámításnak, ez a gyengeség, tanácstalanság, és végül is a férfiatlanság jele lenne.
Nem hiszünk manapság semmiben, mert végsősoron a hit egyfajta külső kapaszkodó, kapcsolódás valamivel ami nem bizonyos, vagy nem kézzel fogható. Pedig azzal, hogy nem hiszünk, furcsa módon mégsicsak azt tesszük. Hiszünk a tudományban, a fejlődésben, a racionális és logikus gondolkodásban, a pénz hatalmában, és még sok minden másban amivel akarva akaratlanul megteremtjük saját valóságunkat. És ha netán nem is akarunk hinni semmiben sem, akkor se gondoljuk a hitet pusztán valami rajtunk kívülálló dologhoz való viszonyunknak. Egy valamiben tényleg érdemes hinnünk, ha bármit akarunk az élettől, és az saját magunk vagyunk…
Így van ez a kiteljesedéssel is. Akár hisszük, akár nem, akár akarjuk, akár nem, a kiteljesedés útján járunk mindannyian. A puszta létezésünk okán olyan helyzetekbe hoz minket az élet, olyan próbatételek és válaszutak kerülnek elénk, amik döntésünktől függetlenül formálnak minket. A mindennapi megéléseink függhetnek sok mindentől, de valójában többek, tapasztaltabbak, gazdagabbak leszünk általuk, mégha néha oly nehéz is ezt látni és elfogadni. A KI-teljesedést sokunknál megelőzi a BE-teljesedés egy kevésbé örömteli, önmarcangoló formája , amikor ugyanúgy élethelyzetekbe kerülve inkább a dolgok negatív oldalát éljük befelé fordulva, hagyva, hogy félelmeink beteljesüljenek, elhatalmasodjanak rajtunk. Ez már egyébként a kiteljesedés folyamatának részeként is tekinthető, hiszen igényel egyfajta belső figyelmet, bensőnkkel való párbeszédet, mégha az az esetek nagy részében csak az elménk válaszol is és szívünk, lelkünk hangja nem jut el hozzánk. A kiteljesedés alapja, hogy a bensőnk egységére törekedve, a történésekre és önmagunkra tudatosak, figyelmesek vagyunk. Befogadó, megengedő módon, nem megtagadva egyik részünket sem, keressük a lehetőségeket amik segítségével feldolgozhatjuk és előnyünkre, épülésünkre fordíthatjuk mindezt, akár tágítva látókörünket a világ ismeretlen dolgai felé is…
Az ösztönös kiteljesedés során sokan talán eljutnak odáig, hogy férfiasan kijelentik: “Hiszek önmagamban”.
De mit is jelent ez? Mindennek az alapja az önismeret. Akkor jelentheti ki valaki, hogy hisz önmagában, ha ismeri önmagát, vagy legalább azt hiszi ismeri önmagát. De ebbe az állapotba nem jó kényelmesen belehelyezkednünk. Mert igazán erőt és Férfi Erőt meríteni ebből akkor lehet, ha ez a hitünk biztos vagy próbatételek alá vetve egyre biztosabb, és eközben harmóniában állunk önmagunkkal. Nem érdemes mindent mi bennünk van vastag falakkal körülbástyázni, mert ilyenkor az önmagunkba vetett bizalom és hit valószínűleg nem áll kellően stabil alapokon. Féltjük bármitől ami megingathatja. Többen ugyanúgy falakat emelnek az önmagukban érzett bizonytalanság leplezésére is. A látszat sokszor csal. Az erősnek tűnő sztereotípiák alapján férfias férfiak igen sok esetben a félelmükből merítenek erőt a falak emelésére és a látszat megteremtésére. Csak nehogy nyílni kelljen a világ felé, hiszen az félelmetes, veszélyes. Jobb a falak mögött, gondolják…
Férfi…

Nagy szó. Nem is nagy, hanem hatalmas, erőt sugárzó, felelősséggel teli örökség. Férfiak vagyunk, gondoljuk… Megálmodjuk, építjük és teremtjük a világot, világokat. Fejlődést és gazdagságot, hátteret, biztonságot hozunk a jelenbe, jövőbe. Igen, mindezt tesszük, és tehetnénk még jobban a Férfi Erőnkre támaszkodva, harmóniában önmagunkkal, a világgal, természettel, gyermekeinkkel, párunkkal, vagy a nőkkel általában. Amíg az ismeretlennel, a kihívásokkal, a saját bensőnk megismerésével nem tudunk, nem akarunk szembenézni, amíg nem érezzük, hogy bármi is érhet minket, abból képesek vagyunk épülni és előnyt kovácsolni, addig a félelem vezérel minket. FÉLfiak vagyunk, nem teljesek, és csak vágyhatunk az erős férfi létre, míg másik felünk fel nem fedezzük, melynek ugyanúgy része a kemény, a lágy, a Mars heves és a Nap bölcs tüze…
Ha nem érezzük az erős hívást, hitet, elég apró lépéseket tennünk kezdetben, hiszen nem állunk versenyben, harcban senkivel, önmagunkról, önmagunk megismeréséről és fejlesztéséről van szó. Ez nem hiábavaló energiabefektetés, mert amit nyerünk ezáltal, abból saját magunkat építjük, amit kapunk azt senki soha el nem veheti tőlünk. Nem kell magyarázkodnunk senkinek sem. Ha elindulunk az önmegismerés, önfejlesztés, a kiteljesedés útján, az a mi saját legigazabb benső ügyünk, döntésünk, és valójában nem számít ki mit gondol erről.
Az általam megtapasztalt egyik legkíméletesebb és legtermészetesebb módja önmagunk felé megtenni az első lépéseket, ha nyitva az új felé olyan programon veszünk részt, ahol valójában senki sem kényszeríti ránk, hogy mit tegyünk önmagunkkal, senki nem rágja szánkba, hogy kik vagyunk és mi a dolgunk a világban. Sőt, valójában hinnünk sem kell semmiben, csupán egyszerű megfigyelőjeként ismeretlen emberek régmúlt élethelyzeteinek, természetes módon belecsöppenve és szemlélve azokat jönnek saját felismeréseink a maguk módján, a saját befogadóképességünknek megfelelően. Kíméletes, mégis mély, és sok tekintetben megdöbbentő megtapasztalás. Ez a Személyiség Integrációs Tréning, a SzInT, ami a családállítás, a transzgenerációs epigenetikus kineziológia és a pszichodráma módszereinek legjavát foglalja rendszerbe. Valójában nem is kell tudnunk mik ezek…
FÉLfiből FÉNYfi

FÉRFIAKNAK ÉS NŐKNEK EGYARÁNT NYITOTT ÉS AJÁNLOTT PROGRAM!