Ellenállás helyett Flow
Nemrégiben Dobogókőn jártam, a napfelkeltét vágytam ott átélni. Gondoltam egyet, s szóltam egy kedves barátnőmnek, hogy gyerünk – oda menjünk. Jól meg is beszéltünk mindent, majd a nap további részében legalább 5 ízben próbáltam magam lebeszélni a napfelkeltéről – mondván helyette milyen jót aludhatnék. Szerencsére ismerem magam és tudom, hogy ez a belső ellenállás honnan jön és mit kell vele kezdenem🙂 De az ellenállásomon azért jót mosolyogtam ismét.
Aztán felelevenítettem egy korábbi napfelkeltés élményemet, ami méltán az egyik csúcsélménye az életemnek…az akkori bársonyos éjjelből fokozatosan “felkísért Nap” első derengései majd aranyos sugarai ott élnek velem minden sejtemben azóta is. S ha ellenállás támad benned valami olyannal szemben, ami egyébként lelkesít, s első alkalommal, amikor az eszedbe ötlött örömmel töltött fel – akkor ajánlom Neked is ezt az egyszerű, mégis nagyszerű módszert az ellenállásod átfordítására. Azaz idézz fel egy jó élményedet, amiben jó volt, hogy hallgattál az első megérzésedre és kellemes élményben volt részed.
Találj egy pillanatot az életedben, amikor örömteli és felszabadult voltál – ebből az egy pillanatból olyan erő nyílik ki, mely kiszabadít a mindennapok rutinszerű-elme fogságából. S ha rájössz, hogy minden pillanat ilyen lehetsz – valóban örömteli életet élhetsz.
Végül gyönyörű volt a Napfelkelte és csodás napot töltöttünk együtt a barátnőmmel – odafenn Dobogókőn. Ha van kedved nézd meg az ott készült képeket>>>
Elfogadás és áramlás
Ma reggel, amikor kimentem a kertünkbe NEFezni – harmatos volt a fű, s a frissen vágott illata még érződött a levegőben; a nap sugarai már selymesen melengettek…a gyakorlatsorom közepénél megjelent Hékás, a golden retriever kutyánk, s szokásához híven körbecsaholt vidáman, majd az ölembe akart ülni. Ha NEFezek mindig a közelembe férkőzik, ahogy előző kutyám is mindig ezt tette. Az állatok megérzik, szeretik és fürdőznek, hemperegnek a fincsi energiákban.
De ma Hékásunk nagyon intenzíven “akart” jelen lenni és minden mozdulatomnál odadörgölőzött, odafeküdt, vagy rám feküdt. Egy kis küszködés után – nem, nem Hékással, az elmémmel persze – megadtam magam és a gyakorlatsor átalakult amolyan Hékás-Mókás NEFre…mindketten jól éreztük magunkat...mert elengedtem korábbi akaratomat, megengedtem és elfogadtam a pillanatot, a játékot, s örömteli felszabadultság érzet lett a jutalmunk – mindkettőnknek:)
Szép tanítás mindkét történet! Ezzel kívánok mára örömteli-felszabadult – ellenállásoktól mentes napot Neked! Engedd, hogy szép legyen a napod!
Szeretettel:
Pozsgai Nikoletta
kineziológus, életmód-tanácsadó és terapeuta
személyiség integrációs tréner