NagyBoldogasszony
Boldogasszonyaink közül Ő az AnyaIstennő. Ünnepe augusztus 15-re esik, amely a keresztény ünnepek között Mária mennybemenetelének napja. Boldogasszony a magyar törzsek pogánynak mondott Istennője volt. A kereszténység felvételének idején Szent Gellért azonosította Szűz Máriával. A néphagyománynak hála ősvallásunk Nagy Istennője, a vele való kapcsolódás máig élő örökségünk. Máig augusztus 15-ének napján ünnepeljük, bár, hogy mit is ünneplünk ezen a napon az a megközelítés mentén eltérő (vagy annak tűnik).
Járjuk hát körbe NagyBoldogasszonyunkhoz kapcsolódó szokásokat.
NagyBoldogasszony napja búcsúnap szerte az országban, illetve a Kárpát-medence magyarok lakta területein. Ezen a napon hajnalban az asszonyok leszedik a „nagyboldogasszonyi füvet”: napraforgót, ökörfarkkórót, Nagyboldogasszony mentáját (comborkát). A füvet elvitték megszentelni a templomba, mert úgy illik, aztán három napra és három éjszakára kitették a háztetőre, hogy a Hold és a Nap áldása is felszentelje. Aztán ezt a varázslatos erejű füvet tették a csecsemő bölcsőjébe, a fiatal pár ágyába, a beteg ember gyógyító főzetébe és a halott koporsójába. Így biztosították, hogy a NagyBoldogasszony – ki mindannyiunk édesanyja – oltalmazza az élet nagy fordulópontjait és annak minden szakaszát. Az ország egyes területein virágokból kötötték meg NagyBoldogasszony koszorúját és a virágok szirmaiból kevertek a vetőbúzába, vagy magát a szentelt koszorút, virágcsokrot fektették a búza tetejére és került a szentelt virágokból a gyermekágyas asszony ágya alá is. Magyarország Boldogasszony virágoskertje és a nép azt tartja, hogy a virágok szeretik magukat NagyBoldogasszonynak áldozni. Az egyház a füvek megszentelésével kereszténység előtti szokásokat szentesített, amit azzal magyarázott, hogy amikor Mária sírba szállt, sírjából a füvek csodálatos illata szállt ki.
NagyBoldogasszony napjával kezdődött el a kétasszony-közének – NagyBoldogasszony és KisAsszony napja közötti időszak – nevezett varázsidő, mely meghatározó szerepű volt a közösség jólétében. Ilyenkor kellett búzát csépelni, gyógyító füveket gyűjteni, gyékényt vágni, a tyúkokat ültetni, hogy majd a jövőben az összes tojást kiköltsék. Ekkor tették ki a búzát szellőztetni, hogy meg ne dohosodjék, és előszedték a téli ruhákat megszellőztetésre. Szemmel láthatóan folytatódott ilyenkor a betakarítás, mely az aratással elkezdődött és elkezdődött a felkészülés a télre, a télen végezhető munkálatokra.
NagyBoldogasszonytól várta a néphit a gyermekáldást is, az Ő oltalma alatt állt minden szülő nő is, akiket a bába által rituálisan előkészített NagyBoldogasszony – eredetileg a szülő nő számára készített sátor – ágyába fektettek. A gyermek és az édesanya a szülést követő néhány hétben NagyBoldogasszony ölében maradt a gyermekágyban. Az asszony ellátásáról ilyenkor a család női rokonai gondoskodtak, kik komakosárban hordták neki az ennivalót.
Összefoglalva tehát NagyBoldogasszony az évkörön az anyai minőséget képviselő Istennő, kinek eredeti ünnepe augusztus elejére esett és csak a keresztény ünnepekkel való összemosással került augusztus 15-re. Ha Boldogasszony Mária alakjával hasonlatos, akkor a NagyBoldogasszony az IstenAnya alakjával azonos. Azaz Nagyboldogasszony az égi, kozmikus mindent körülölelő NagyAnya, vagy Égi Anya, míg Boldogasszony az ő földi megtestesülése és földi minősége, aki Mária alakjában öltött (többek között) testet.
NagyBoldogasszonyunk a Magna Mater, édesanyja minden magyarnak, édesanyja az országnak, ahol élünk. István király a magyarokat erőszakkal eltérítette az ősi vallásuk követésétől, de végül mégis Máriának ajánlotta az országot, és a koronát feltette NagyBoldogasszony fejére. NagyBoldogasszony földi képviselője, megtestesítője a királynő, aki az ország élén áll. Oltalmazó királynője, édesanyja VAN ennek az országnak NagyBoldogasszony személyében!
Nézd meg Nagyboldogassony napi üzenetem:
Mára ajánlom:
Ezen a napon érdemes lehet felkeresned valamely két koronázó templomunk valamelyikét, vagy Mária kegyhelyeink egyikét, esetleg a Mária Út szívedet szólító pontját, valamely forrást – mely mindig is a megszentelt nőiség, az Isteni NŐI minőség szimbóluma volt.
Két koronázó templomunkat – a Székesfehérvári Bazilika és a Mátyás Templom – is NagyBoldogasszonynak szentelték. A Mátyás Templom telve van az Istennő ősi szimbólumaival, köztük az AnyaIstennő szimbólumaival. Az egyik oldalfalon ott láthatjuk a tiszta vizű forrásból ivó szarvasokat, Enéh Ősanyánk állatait, de a legjelentősebb talán mégis főoltár NagyBoldogasszonya. A mandorlába, azaz a yoni, női szeméremtest ősi szimbólumába helyezve sugárzik az AnyaIstennő szobra a templomban hozzá imádkozók felé. Mögötte, elrejtve színes ablakképként találjuk Jézust. Évente egyszer, augusztus 15-én, NagyBoldogasszony ünnepén a felkelő nap sugarai Jézus képén és NagyBoldogasszony szobrán keresztülhatolva világítják meg a templomot.
Érdemes lehet a mai napon egy fehér gyertya meggyújtása mellett hálát adnod mindazért, amid VAN és áldást kérned mindarra, ami már jelen van az életedben és ami készül megérkezni hozzád.
Mi Nők, mindannyian arra születtünk, hogy BoldogAsszonyokká váljunk – s az égi boldogságok földi megéléseibe kísérjük, emeljük a világot. Feladatunk mindazt, ami fél bennünk, átfényesíteni; ami szétválasztott újra egybe szeretni, s Isteni Teljességébe felemelni. Belül, önMAGunkban, és kívül a belőlünk születő, általunk táplált világban.
Szeretettel,
Pozsgai Nikoletta
Az Aranyasszony Iskola vezetője, az egyetemes és magyar nőiségtörténet kutatója, tanítója
Nagyboldogasszonyunk és Boldogasszony hagyományunk a kereszténység felvétele előtt több ezer év óta élő szakrális magyar örökségünk. Az Ősi Istennő és a Kárpát Medence istennőtörténete kapcsán számos kutatás készült, melyekből időről-időre tartok előadásokat, programokat, megkeresésre nyilvános előadásokat. A youtube-ra is számos felkerült már. Érdemes böngészni közöttük.
Hagyományainkról, Boldogasszonyainkról, az IstenAnyáról, az Istennő egyetemes és magyar történetéről az AranyAsszony Iskola oldalán találsz bővebb információkat, videókat:
Ha szeretnél évkörjáró online női körünkbe kapcsolódni erről itt találsz bővebb információt>>>
“NagyBoldogasszony napján” bejegyzéshez 2 hozzászólás
Drága Nikoletta!
Én tiszta szívemből köszönöm a sorait . Sokat okultam írásaiból.
Nagyon hálás vagyok minden szaváért a bölcs gondolatokért.
Én most 81-éves vagyok azt hittem mindent tudok a vallásos életről de most rájöttem amit én tudok nagyon kevés.
Ma a Máriapócsi Kegytemplomban ünnepeltem a Szűz Anya Menybevitelének és halálának emlékét.
De csak hagyományból hódolok minden évben, de mindég csodálatos lelki feltöltődéssel jövök haza. Mist hogy levelét olvastam az igazi háttér misztikumára is rájöttem..
Köszönet érte Önnek
Kamaszkoromban kezdtem el tudatosan /10 évesen inkább szórakorásból és a mező által hozott jó élményből/gyógynövényeket szedni és az ehhez kapcsolódó háttéranyagokat gyűjteni. Úgy éreztem,hogy varázslat,angyalok laknak a virágokban és ebben a népi hagyományok, ,egyes gyógynövényhez tartozó versikék,bibliai utalások ,jelképek egyre jobban megerősítettek.
Minden évben magam készítem a munkámhoz szükséges masszázs olajat ,tinkturákat ,de az aranyasszony tanulmányok ,NEF gyakorlások elsajátítása során megélt tapasztalatok után a ma reggeli gyógynövény gyűjtés már más volt ,mint a korábbiak.
Köszönöm Nikol!