- Oda fogok felmenni???
Furcsa kéréssel kerestem meg a “barlang asszonyát” , szeretnék a Föld Szívébe menni a születésnapomon.Brigi, aki kísérőm és vezetőm volt ezen az úton, szeretettel és lágy, de mégis határozott, megtartó erővel támogatott a barlangi utamon. Óriási élmény volt. Ez alkalommal arra lettem figyelmes, hogy az egyes nehezebb szakaszoknál nem a félelem, hanem az izgalom és a csodálat egyvelege játszik bennem. Nagy megtapasztalás volt, hogy a nehéznek tűnő szakaszokról utólag mindig kiderült, hogy nem is voltak olyan nehezek:)…csak úgy mint az életben.
- Az egyik kihívást jelentő üregből kimászva:)
De ami a legnagyobb felfedezésem volt, az a testérzeteim. Amikor különösen szűk folyosón kellett átmásznom, vagy egy kürtőn felmásznom arra lettem figyelmes, hogy a testem megtart. Amíg Brigi mutatta, hogy hogy kell csinálni, addig követtem és csináltam. De most, nem elkezdtem nem végrehajtani az utasításokat, hanem megélni a “kúszás-mászást”. Elkezdtem érezni a testemet, a különböző pontokat, melyek támasztékot adtak, az egyes izmokat, melyek megfeszítésével meg tudtam tartani magam. Egy idő után arra is rájöttem, hogy nem a szememmel kell meglátnom a következő kapaszkodási lehetőség helyét, hanem bízhatok az ujjaimban és a lábaimban, mert megtalálják a biztos pontokat.
Az egyik ajándékom így a TestBizalom erősödése volt. A szülés során éreztem ehhez hasonlót, ott támadt fel bennem nagyon erősen az az érzés, hogy bízhatom a testemben, mert bölcs és tudja a dolgát.
- A szülinapi gyertyám:)
A Föld Szívének nevezett végállomásunk csodálatos volt, mintha az anyaméhben másztam volna a legmélyebb pontra és közben összezsugorodtam volna. Egyfajta időutazás volt az idők kezdetére:) Itt Brigi gyertyát gyújtott nekem, a szülinapi gyertyámat:)
A barlangba készülődve még megfogalmazódott bennem, hogy miért is akarok a születésnapomon “szenvedni”, megint “újjászületni”, miért nem megyek inkább egy wellness medencébe és ott lágyan elidőzve születek meg ismét:). Vágytam mégis a Föld mélyébe, a Föld Anya méhébe, megtartó ölelésébe. Így nem volt kérdés, ott a helyem. Azt viszont elhatároztam, hogy ez nem lesz szenvedés, sem erőpróbák utáni újjászületés élmény. Nem ezzel a hozzáállással érkeztem. …és nem ezzel a megtapasztalással mentem haza. A csodával találkoztam, ami a föld belsejében vár ránk. Belső békét és megtartottságot éltem meg, a kellő időben megjelenő megbízható kísérőre, a belső csendre és a testem erejére, bölcsességére leltem. Köszönöm!
