Régi játszótárs…ízlelgesd egy kicsit ezt a kifejezést. Csupa jó emlék, örömteli-felszabadult együttlétek…kacagások jutnak róla eszembe. Alig engedtem bele magam ebbe az érzés-emlék-hullámba… a levél tovább folytatódott….és egy kicsit másról szólt….de végül nem bántam annyira.:)
A kifejezést elég ritkán használom, így felnőtt korban:), talán pont ezért tetszett meg Dóri levelében. Így nevezte magát: “régi játszótárs. Bevallom ez a kifejezés megmozgatott…annyira megtetszett, hogy billentyűzetet is ragadtam:)…és most itt vagyok.
Régi játszótárs 1x
A történéshez annyit, hogy az október 15-i Személyiség Integrációs Tréningen vett részt Dóri is. Vele már nagyon sokat “játszottunk”, hiszen majd egy éven keresztül részt vett az általam vezetett Új Ember című tanfolyamsorozaton. A személyiségfejlesztő módszerek között már akkor használtam a SzInT módszerét. Akkor rajtuk-velük teszteltem elsősorban a kombinációt. Egy éven keresztül heti egy este és két hetente egy teljes hétvége…ennyi időt töltöttünk együtt, mély átélések, transzformációk és valódi újjászületéseket megélve-látva-bábáskodva a tanítványok újjászületése felett-közben. Életem egyik legszebb időszaka volt… no azért nem csak miattuk, – az ő tanfolyamuk végén már jócskán ketten voltunk, az azóta már vígan szaladgáló kisfiammal:)
Minden alkalommal használtuk a SzInT valamely módszerelemét. Akkor még javában kísérletezgettem azzal, hogy melyikből mennyit kell bevessek, milyen a tökéletes arány. Fontos volt, hogy az előrehaladás biztosított legyen, de mellette az is, hogy a személyiség valóban integrálódjon és az esetleges mellékhatásokat kezelni tudjam akkor és ott, vagy legkésőbb utánkövetve személyes kezelés során.
Amikor elhatároztam, hogy újra tartok Személyiség Integrációs Tréninget, akkor már tudtam, hogy ahhoz, hogy elsőre mélyen és jól tudjak együtt dolgozni gyakorlatilag ismeretlen emberekkel szükségem lesz pár segítőre. Olyanokra, akik jól ismerik a munkamódszeremet, a SzInT-et és minden módszerelemét. Az akkori csoportból az egyik leglelkesebb tanítvány Dóri volt.
Így esett, hogy “régi játszótársam”, Dóri, azaz dr. Lenkey Dorottya, besegített a tréning hatékonyságába a múlt héten. Megkértem, hogy foglalja össze a meglátásait, hiszen ő teljesen más szemszögből lát engem és a SzInT módszerét. Tapasztalt SzInT játékosként ezt írta nekem:
Örülök, hogy meghívtál mint régi ” játszótársat” az általad vezetett “személyiség integrációs tréning” egyik bemutató foglakozására. Én azóta ismerem ezt a módszert, amióta a kb. 3 éve indított ” Új Ember ” csoportodba jártam majd egy évig. Akkor alapvetően a tanfolyam ismertetőben szereplő témák vonzottak s kevésbé figyeltem az alkalmazandó módszerekre. Nekem garancia volt a személyed , és az amit egy -igaz – rendkívüli alkalom során: 2007. február 11-én a 8. kapu első pillérének lecsatolása folyamata során láttam meg benned, megtapasztaltam belőled, szervezőként , vezetőként, emberként.Az említett tanfolyam során meglepetésként ért, amikor előkerült a “bűvészkalapból” ez a módszer is .A pszichodráma módszerére már jóval előtte felkeltette az érdeklődésemet- vettem is róla egy könyvet- és a család állítás módszere is “kerülgetett” már, s akkor már kineziológussal is dolgoztam egyénileg egy ideje.Az első két módszerű tréningben való részvételt azért kerültem el odáig, mert féltem a kitárulkozástól, s nem ennyire tudatosan azért is ,attól, hogy mit fogok meglátni, mivel szembesülök. Ott pedig helyzetbe voltam hozva, s jó volt , hogy rám volt bízva a döntés mikor szállok be a játékba a saját problémámmal. Ez nem is váratott magára sokáig, hiszen amikor előtte mások problémája feldolgozása során akár felkért szereplőként, akár szemlélőként részt vettem ilyen típusú feldolgozásokon, nagyon sokat hozott nekem.Felismeréseket adott, amik elindítottak bennem olyan folyamatokat, hogy régen húzódó problémákban sokkal tisztábban láttam, s elkezdtek ezek a konfliktusok, helyzetek rendeződni. S volt olyan amikor az utolsó, de nagyon fontos mozaikok kerültek a helyükre.” Aha most már értem. .” – élmények.
Olyan problémák is előkerültek, (főleg, amikor az én témáimat játszotta a csoport), amit odáig nem és/vagy nem akartam meglátni. Ez azért is érdekes volt, mert előtte már éveken keresztül foglalkoztam az önismeretem, az önfejlesztésem területével,intenzíven alapvetően egyéni terápiás módokkal.Mostani csütörtök előtt kb. másfél éve voltunk utoljára egy ilyen terápián, amit te vezettél. A mostani alkalom nagy flash volt nekem mert úgy érzem, hogy a módszer – a különböző részek aránya kezelése, az egész gördülékenysége , dinamikája, a keretek között tartás – ahogy a foglalkozást vezeted , a folyamatban közreműködsz, elért egy olyan összeérettséget, ami már minőségi ugrást eredményezett. Mint már fentebb írtam én a korábbi verzióval is elégedett voltam, de hát mindent lehet tökéletesíteni, s jónál még jobbat csinálni. Ehhez kellett ez az időszak, azok tapasztalata, a bekövetkezett tudattágulás. Kellett neked is, hogy kidolgozd, továbbfejleszd a módszert és vezesd a foglalkozásokat, s nekünk is, hogy jobban be tudjuk fogadni és jobban is éljük meg a történéseket.A csütörtök érdemi részéhez még annyit , amit már ott is elmondtam, hogy nagyon jó csapat volt, nagy volt az elszántság is. Akiknek a témáján dolgoztunk, minden szinten nyitottak voltak, megadtak a belső engedélyeket a témák mély és teljes feldolgozásához.Megértem, hogy jelentkezők közül egy ketten aznap délután lemondták a részvételt, illetve elakadtak a dugóban.Hiszen, ahogy elkezdtek előkészülni erre tréningre, úgy derült ki a vége felé, hogy milyen kemény témákat és ilyen mélyen fogunk megnézni. Személyesen, most nem volt nagy Flash élményem, de nagyon sok adalékot , kiegészítést kaptam, azokhoz a témákhoz, amiken aktuálisan dolgozom. S bár sokat sírtunk én nagyon élveztem a játékot is, már hiányzott.
