Egy szokatlan, mégis értékes megközelítést szeretnék Neked ajándékba adni ezzel az írással. Az igazi nő témája rendkívül izgalmas, és fontos a szívemnek.
A nő meghatározásával, jellemzésével kihívást jelentő helyzetbe hozom magam és Téged is, aki ezeket a sorokat most olvassa….tudom és örülök mindkettőnek.:) Nem is célom a definíció szerű meghatározás… A kreatív gondolatfolyamot hívtam segítségül mikor e sorokat írtam….fogadd szeretettel!
Egy nő… a Nő…az IstenNő!
A nő kapu a mindenségbe, átjáró dimenziók között.
A nő bölcs, önmagától minden sejtjében érezve tud.
A női öl befogad és feltölt, szenvedélyt szít, kéjt hoz és szerelmével gyógyít.
A női öl befogad, táplál és oltalmaz.
A női öl életet ad.
A nő, ha kell csendes és elfogadó. Ha kell erős, szívós és rendíthetetlen. Ha kell „halált tisztelő bátorsággal” anyagtigrisként harcol, ha kell szenvedéllyel a férfi húsába harap.
A nő belül hall és szívében él.
A nő erőforrása a férfinak, a gyermeknek, az életnek és vele a mindenségnek.
A nő veled érez s ha kéred veled sír, ha elfogadod bölcs útmutatást ad.
A nő, ha kell felemelt fejjel és egyenes derékkal, mégis alázattal szolgál.
A nő, hallgat, sír, virraszt, zokog, pityereg, könnyel szárítja fel bánatod.
A nő nevet, édesen mosolyog, ösztönzően bólogat, kacéran felkacag.
A nő nem csupán nő… Istennő Ő!
***
Ezt gondolom én…de még folytatom:)))
… és Te hogyan látod, milyen szerinted az igazi nő?
A kérdések kérdése, ha nőkről van szó…. ha nők között vagyunk, ha férfiak beszélgetnek, ha nők és férfiak egymás szemében kutatják a választ…vajon van-e igazi nő, vagy mindenkinek más az igazi…
Vénuszi erotikus?
Anyatigris vagy gondoskodó tyúkanyó?
Harcos amazon vagy inkább törékeny tündér?
Furfangos vagy kreatív?
Titokzatos és talányos? Talán szeszélyes?
Netán mind együttvéve attól igazi, hogy ezerarcú?
Esetleg szerepfüggő?
Eredjünk a nyomába!
Egy izgalmas mini-kutatásba hívlak, oszd meg velem és a többiekkel, hogy szerinted mitől nő a nő és milyen az igazi nő!
Szerinted milyen?
