A nők karrierlehetőségei és kihívásai

A nők karrierlehetőségei és kihívásai

A rendszerváltással azonban egy teljesen más világ bontakozott ki. Magadnak kell keresd, észrevedd és kiásd a gesztenyédet…és aztán neked is kell megsütnöd. Vannak segítségek is persze szép számmal, de tudnod kell róluk (ezért is hasznos a net:) és ha már tudsz róluk, akkor még el kell juttasd magad odáig, hogy élj is velük.

No, de akkor nézzük, hogy honnan jöttünk és hol vagyunk most…mi nők a munka világában:

Múlt századi előzmények Magyarországon

Magyarországon – a volt szocialista országokhoz hasonlóan – a nők tömeges munkába állítása az 50-es években kezdődött, mely folyamat nem nélkülözte a gazdasági kényszer és az ideológiai nyomás elemeit sem. Nemcsak az eszközök voltak gazdasági és ideológiai jellegűek, de a célok is: egyfelől a nagyarányú iparosítás, másfelől a családi kötelékek lazítása, az állam szerepének, ráhatásának növelése a gyermeknevelésben. A propaganda direkt és indirekt sugallata szerint csak a „dolgozó nő” volt a társadalom értékes tagja, és ebben az értékítéletben benne volt a „csak”anyák, „csak” háziasszonyok lebecsülése, negatív minősítése is. A külső elvárás meghozta hatását, mert a század végére a kereső tevékenység, a munka és a karrierépítés egyre fontosabbá vált a nők számára.

A gyermekvállalás és gyermeknevelés szempontjából leginkább érintett 25–54 éves korosztálynak a századfordulón mintegy 64%-a dolgozott, s bár ez az arány néhány ponttal magasabb volt az uniós átlagnál, már akkor alatta maradt az észak- és nyugat-európai országok aktivitási mutatóinak. A felmérések szerint a női foglalkoztatottság Magyarországon, a 90-es évek végére már nagyjából az Európai Uniós átlagnak megfelelően alakult. Azt mondhatjuk tehát, hogy napjainkban a fiatal és a középkorú nők foglalkoztatottsága magas, az európai átlag felett van, egészen addig, amíg meg nem születik az első gyerek. Az első gyerek születését követően hirtelen Európa sereghajtója leszünk, utánunk egyedül Málta áll. Magyarországon a 70-es, 80-as években az említett női korosztály foglalkoztatása 80% felett volt – egyes korcsoportok esetében a 90%-ot is meghaladta –, és innen következett be a csökkenés napjainkig, amíg Nyugat-Európában a női foglalkoztatottság állandó, folyamatos bővülése volt tapasztalható. A közel azonos foglalkoztatottsági helyzet mögött tehát igen eltérő társadalmi, gazdasági, politikai folyamatok és kérdések húzódnak meg. Hosszú éveken keresztül ezek a kérdések – a megfelelő kutatási lehetőségek és a minimális kutatási szabadság hiányában – megválaszolatlanok maradtak. De azt tudjuk, hogy a munkavállalás legfőbb, elsődleges motívuma minden országban a pénzkeresés, azaz az anyagi kényszer. Különböző erősséggel, de más, pszichikus motívumok is nagy súllyal esnek latba annak mérlegelésénél, hogy miért érdemes a nőknek munkát vállalniuk. Sokak szerint lehangoló dolog kizárólag otthon lenni és családi feladatot ellátni, és úgy tartják, a társadalom is jobban becsüli a dolgozó nőket.

A nők a munkát elsősorban anyagi okok, a család megélhetése miatt tartják fontosnak, és az egyéni ambíciók, karrierszempontok kevésbé játszanak szerepet. Tartja a hivatalos – statisztika alapú álláspont.

A 60-as, 70-es évekre a férfi-női szerepek tradicionális felfogása volt jellemző, mára mindez annyiban módosult, hogy megnőtt az anyagi kényszer nélkül is – elsősorban részmunkaidőben – a munkát vállalni kívánó nők aránya. “A család megélhetése miatt a nőnek is dolgoznia kell” –  felfogás teret kapott a hazai társadalomban. Ebből következik, hogy a női foglalkoztatás nagyarányú visszaesése inkább anyagilag, semmint pszichésen viseli meg a családokat, az érintett nőket. Jelentősen megnehezült a gyermeket nevelő vagy gyermekvállalás előtt álló nők helyzete a munkaerőpiacon. Munkába állásuk megkönnyítése, munkahelyi biztonságuk garantálása a reprodukció biztosításának kulcskérdése.

Napjainkban szerencsére elméleti, jogi akadálya már nincs annak, hogy nők is megszerezzék a “férfi-állások” betöltéséhez szükséges ismereteket, illetve hogy a megfelelő szaktudással elhelyezkedhessenek. De sajnos az eltérő bérszínvonal nagyon is létező probléma. A Bérbarométer adatai szerint a nők és férfiak azonos munkában azonos végzettséggel végzett munkája közötti bérkülönbség az első gyerek megszületéséig az Európai Unió 11 százalékos bérrése alatt marad. Az első gyerek megszületésével ez majdnem a duplája, kettő és három gyerek esetén pedig már egészen szembetűnő.

Vannak szakmák, amik elnőiesednek (pl. az oktatás területén), és marad elég sok más terület, ami a mai napig nem nyit a nők felé. Ha a nők nem látnak esélyt a munkára, vagy elégedetlenek a fizetésükkel, akkor az átképzés  jelentheti a megoldást. Keresettek a munkaerő piacon a webdesigner, a mérlegképes könyvelő és a logisztikai ügyintéző, és értékesítő hölgyek.

Üvegplafon hátráltatja a nőket?

Az alkalmazotti szférában a helyzet az, hogy a nemi megkülönböztetés egy pozíció megpályázásánál számokban is jól mérhető. Egyértelmű, hogy az úgynevezett Üvegplafon hátráltatja a nőket a karrierbéli előrejutásban. Bár ezzel kapcsolatban kutatási eredmény az unió nyugati országaiból való.

Egy frissnek mondható 2010-es brit felmérés eredményei szerint alacsony  önbizalom és ambíció jellemző a női munkavállalókra. Többségük hisz  az üvegplafon létezésében, és szeretné, ha a cégek pozitív ösztönzőkkel  segítenék a nők karrier aspirációit.

Meddig léphet egy nő előre?

…Nyugateurópai helyzetkép:

A brit Institute of Leadership and  Management (ILM) felmérése szerint a női munkavállalók  háromnegyede hisz abban, hogy létezik egy láthatatlan üvegplafon, ami  megakadályozza, hogy szakmájában magas beosztást érjen el.

Míg  Nagy-Britannia munkaerejének közel felét a nők adják, addig az angol  tőzsde (FTSE) száz legnagyobb cége csupán 12 százalékának élén találni  nőt. A szigetországban jelenleg is a politika és az üzleti szféra egyik  fő kérdése, hogy milyen ösztönzőkkel lehetne a nők arányát növelni a  felsővezetők körében. A javaslatok között van a „női kvóta”, azaz a nők  arányára vonatkozóan kötelező keretszámok bevezetése is. A kvóta  ötletével majdnem minden második nő egyetértene, míg a férfiak körében  csak minden negyedik tartaná célravezetőnek a keretszámokat.

Az  ILM szakértője, Penny de Valk szerint a női kvóta alkalmazása kemény  lépésnek tűnik. Mint mondta, Norvégiában például sikerrel alkalmazták,  ám nem szabad elfelejteni, hogy a pozitív mutatók elérése önmagában  kevés, a tartós eredmények érdekében mélyrehatóbb változásokra is  szükség van. Erre utal, hogy a felmérés szerint az önbizalom hiánya, az  alacsonyabb karrierremények is felelősek azért, hogy egy nő lassabban  jut el ugyanazon pozícióba, mint egy férfi. A kutatás szerint a nők fele  fogalmaz meg kétségeket saját képességeivel kapcsolatban, míg a férfiak  körében ez csak tízből három munkavállalóra jellemző. Ugyanígy a nők  közül csak 50 százalék bízik abban kezdő munkavállalóként, hogy vezető  beosztást érhet el, de a férfiak kétharmada vág bele szakmai  pályafutásába ilyen aspirációkkal.

…magyarországi helyzetkép:

A magyarországi felvételi adatok a nemek tükrében csaknem 20%-ra tehetőek a férfiak javára, vagyis ugyanabban a pozícióban ez a szokásos mérték. A felsővezetői munkakörök betöltése esetében a fentírt 20 % majdnem nulla, azaz egy igazgatói beosztásban már nincs jelentős megkülönböztetés. A pozíciókban lefelé haladva azonban egyenes arányban nőnek a különbségek. Osztályvezetőknél 15-20, csoportvezetőknél 25-35, beosztottaknál már 35-40%-os bérdifferencia mutatható ki, ugyanabban a pozícióban. Nem számítva a bértáblás munkaviszonyokat, ahol a nemi megkülönböztetés nem lehetséges.

Az eleve alulfizetett és a munkaerőpiacon alulértékelt nő helyzete tovább romlott a gazdasági válsággal.
Országos szinten, 1790 pozíciót vizsgálva az adminisztrátortól a műszaki igazgatóig, összevetve a 2010-es adatokat az idei 2011-es bérezéssel a következő állapítható meg:

  • Ebben az évben mintegy 0,3 százalékkal kisebbek a reálbérek, mint az előző évben voltak.
  • A legalacsonyabb béremelést, három százalék alattit – ami közel egyszázalékos csökkenést jelent a tavalyihoz képest – az FMCG-szektor (napi fogyasztási cikkek) munkavállalói kapták.
  • Hasonlóan kisebbek voltak az emelések a pénzügyi ágazatban (bankok, biztosítók), ahol ráadásul minden más ágazatnál nagyobb különbség figyelhető meg a felső vezetők és az alacsony szintű alkalmazottak béremelései között: a menedzserek átlagosan két százalékkal kisebb emelést kaptak idén.
  • A pozitív oldalon az ipar, a termelés területén dolgozók állnak, ahol az emelések több mint fél százalékkal magasabbak voltak az országos átlagnál.
  • A kereskedelemben, a könyvelés, az adótanácsadás és könyvvizsgálás területén az átlagjövedelem mintegy a tavalyi szinten stagnált.
  • A PR- média és a kreatív szakmában is csupán inflációkövető volt a bérrendezés.
  • A közhivatalokban, a rendőrségnél és a közalkalmazotti szférában a juttatások megvonása jelentős átlagban 2,3 %-os bevétel csökkenést hozott a dolgozó nők számára.
  • Országos viszonylatban a fővárosban dolgozó nők bére magasabb, mint vidéki nőtársaiké, átlagban 10%-al. A fővároson kívül még két megyénkben vihetnek több pénzt haza a nők a többi megyéhez képest: Győr-Moson–Sopron megyében és Hajdú Bihar megyében: mintegy 1,2 %-al.

Vállalkozási szféra – mint alternatíva

A század végétől, de különösen az ezredforduló óta megnövekedett a vállalkozónők száma. Ezzel a nők megnyitottak önmaguk számára egy másik kilépési lehetőséget, melyben nagyságrendileg a saját szakterületükön maradva egyéni és mikrovállalkozásokban dolgoznak, elsősorban a szolgáltatóipar területén. Fontos a távmunkavégzés egyes formáinak bekapcsolása is, beleértve az online vállalkozásokat.

Az alternatíva adott, de csodavárás helyett tudatos átgondolásra, felkészülésre és szinten mindig erőteljes önképzésre van szükség, ahhoz, hogy éljünk is a vállalkozás adta lehetőségekkel. Vállalkozónak lehet születni, de a többségünk tanulta azt, megfizette a tanulópénzt és a folyamatban rengeteget fejlődött. Vannak, akik aztán visszatérnek az alkalmazotti szférába, lévén az legalább fix kereteket ad és kiszámíthatóbbnak mondott. (..hogy az utóbbi mennyire nincs így arról még lesz szó:) A nők többsége inkább mellékvállalkozásban dolgozik, sokan a GYES ideje alatt kiegészítő kereset miatt indítanak vállalkozói tevékenységet.

A vállalkozás jó alternatíva, de legalább olyan jó és erős fejlődési út is:)

A tanfolyam során a karrierépítés -és teremtés területén dolgozunk, beleértve az alkalmazotti és vállalkozói szférát is. A cél, hogy tisztában legyél a legfontosabb tudni-és tennivalókkal, és valóban fel tudd vállalni a felelősséget tevőlegesen is önmagadért, a megélhetésért. Célom, hogy a valódi hivatásod feltárása felé is elindítsalak, mert vallom, hogy a leginkább kiteljesítő munka az a munka, amit szívvel-lélekkel tudsz végezni, állandó fejlődési lehetőséget hoz, sikerélményt és örömöt ad, biztosítja a pénz áramlását, az anyagi jól-létedet.

Jó, ha tisztában vagy a nő munkaerőpiaci helyzetével magyar és az uniós viszonylatban egyaránt. A háttér ismerete hasznos lesz ahhoz, hogy megértsd a legfontosabb teendőidet a munka-karrier világában. Így megérted, hogy miért van szükség arra, hogy:

  • foglalkozz a saját karriereddel
  • tudatosan építsd önmagad és a karriered
  • magasabb bérekre törekedj
  • folyamatos önképzési lehetőségeket biztosíts magadnak
  • mellékkereseti lehetőségeket kutass fel és építs be
  • megismerd a vállalkozói szféra lehetőségeit, előnyeit és hátrányait
  • életszervezési készségeket sajátíts el
  • és mindeközben fokozottan figyelj az egészségedre és
  • ápold a női értékeidet.

Ahogy a felsorolást áttekinted, láthatod, hogy nagyjából meg is fogalmaztam velük a legfontosabb teendőket, melyekkel részletesen foglalkozunk a Női Karrier – Valódi Hivatás tanfolyam során. Az is egyértelműen látszik, hogy a 21. századi nő számára elengedhetetlen az állandóan változó viszonyokhoz való jó alkalmazkodóképesség, az önmagába vetett hite és legfőképpen az, hogy vállalja a felelősséget az előrehaladásáért. Felelősségvállalás nélkül el lehetett boldogulni a szocializmusban, hiszen ott mindent alánk toltak.

***

Felhasznált Irodalom:

  • Pongrácz Tiborné: A család és a munka szerepe a nők életében
  • Dobrev Klára: Anyák a munkaerőpiacon
  • CVOnline Fizetésvarázsló
  • ELTE Társadalomtudományi Kar hírlevél2011-02-28 – Üvegplafon hátráltatja a nőket témában

Szólj hozzá!