Relaxáció (Stresszkezelés 2.rész)

Relaxáció (Stresszkezelés 2.rész)

A stresszből fakadó tünetek megszüntetésének leghasznosabb eszköze a relaxáció, amely segíti a testben (és lélekben) felgyülemlett feszültség oldódását.
A relaxáció célja és hatása

Hétköznapi nyelven kifejezve a relaxáció célja az, hogy a testben és az idegrendszerben létrejött feszültségeket lágy, szelíd módszerrel oldja. Segít megszabadulni az állandó aktivitás állapotától, ami túlpörgéshez vezethet. Stressz esetén az agy parancsot ad a test izmainak a megfeszülésre, a relaxáció pedig a feleslegessé vált feszültséget oldja fel a testben. Ez visszahat az agyra is, és egy önmagát erősítő kör alakul ki, amely fokozza a nyugalmat – éppen úgy, ahogy a stressz rossz kezelése önerősítő örvényként fokozza a stresszt. Itt tehát gyakorlatilag a folyamat visszafordításáról van szó. Megtanítjuk az agynak, hogy hogyan lazítsa el az izmokat, és az izmok nyugalmával megteremtjük az agy békés állapotát is. Kitartó gyakorlással elérhető, hogy komoly igénybevétel esetén se reagáljuk túl az állapotot – például a gyermekszülést is jelentősen megkönnyíthetik a relaxációs módszerek.

Az autogén tréning

A relaxáció részben a jóga hagyományában gyökerezik. A jógában többféle relaxáció is létezik, valamint a meditáció, az ellazulás képekkel, érzésekkel és gondolatokkal összpontosított változata. Az autogén tréning (AT) módszerét elsőként Dr. J. W. Schultz kezdte alkalmazni 1920-ban, és 1932-ben jelentette meg erről szóló könyvét. A módszer a stressz pozitív hatásainak megerősítésére és a negatív hatások visszaszorítására szolgál. Lényege, hogy a saját aktivitást felhasználva, rendszeresen, tréningszerűen végzett gyakorlatok, amelyek önmagunkra irányuló passzív figyelemmel történnek, létrehozzák a pszichés és szomatikus (testi) ellazultságot. Így képessé válunk a pszichés és szomatikus folyamatok önszabályozására. Különösen ajánlott a pszichoterápiák kiegészítésére, mivel a lelki-idegi folyamatok tudatosítása és pozitív átalakítása is – hosszabb távon – strukturális agyi változásokat okoz, vagyis helyrebillenti az agyműködés és az idegrendszer egyensúlyát. Az általa kialakuló béke és nyugalom érzete segít fenntartani a harmóniát a két agyfélteke, valamint a vegetatív idegrendszer két ága – a szimpatikus és a paraszimpatikus – között.

Az autogén tréning gyakorlatsora
Az AT hét alapgyakorlata röviden összefoglalva a következő:
1. Légzés figyelése
2. Letapogatás, ellazítás
3. Elnehezedés
4. Átmelegedés
5. A szív gyakorlata
6. A napfonat gyakorlata
7. A hűvös homlok gyakorlat

Autogén feloldás: az érzelmek kifejezése

Az AT-hez hozzátartozik elfojtott érzelmeink kiadása, feldolgozása is. Sokan már gyerekkorunkban megtanuljuk visszafojtani az alapvető érzéseinket, és ezek később változatos formában lappanghatnak bennünk és körülöttünk, illetve zavarhatnak meg minket. Az alapvető érzelmek az öröm (szeretet), a bánat, a félelem és a düh. Az autogén feloldás vagy tehermentesítés arról szól, hogy megtanuljuk külsővé tenni ezeket a természetes érzelmeket, nyilván elsősorban a negatívakat – bár az is frusztráló lehet, ha a pozitív érzelmek ragadnak bennünk, mert nem fejezhetjük ki őket.

Ha nem adunk ki magunkból régóta felgyülemlett feszültségeket, fájdalmakat, akkor azok megrekednek a tudatalattinkban, és amellett, hogy problémákat okozhatnak nekünk, sokkal nehezebb lesz a relaxálás is. Ugyanakkor legyünk mértékletesek, és csak olyan érzelmeket fejezzünk ki, alkalomadtán, amelyek már szinte túlcsordulnak bennünk. A feloldások után nagyon fontos (akár hangosan is) tudatosítanunk magunkban, hogy ezektől az érzelmektől most megszabadultunk, kiadtuk magunkból.

Heinisch Mónika cikke
http://andalodo.hu

Megosztás Facebookon

Szólj hozzá!